Egy blogot amely a tudományokról
fog szólni nem is lehetne más bejegyzéssel kezdeni mint magával a blogírás
tisztázásával tudományos szempontok alapján. Ennek a XXI. századi internetes
jelenségnek vizsgálata a pszichológia, azon belül is a szociálpszichológia
szerint értelmezhető, elemezhető a legjobban. Mára jó pár pszichológiai
kutatást végeztek a témában, hiszen a jelenség több mint 10 éve ütötte fel
fejét az USA-ban, pontosan 1997-ben weblog néven, s ekkor még leginkább politikai témákat tartalmaztak. Ám igazi elterjedése a 2001. 09.11-én történt terrortámadás után következett be. A
hozzátartozók blogokon kezdték megosztani fájdalmukat, más hozzátartozókkal. Ebből
alakultak aztán ki különböző, színes blogtípusok. Hamar begyűrűzött Magyarországra
is, s megvetette lábát. Hazánkban is, mint az USA-ban az én-blogok a
legnépszerűbbek. Céljuk az élmények megosztása, az önkifejezés, valamint új emberek
megismerése.
Egy blog által remekül lehet
illusztrálni az emberek arra irányuló vágyait, hogy kifejezzék önmagukat,
társaságot teremtsenek az azonos gondolkodásúakkal, rendszerezzék a múlt és
jelen eseményeit, s mindezt modern eszközök segítségével tegyék. Izgalmas maga
a technológiai része, hogy kialakítható a saját, tetszetős és kifejező felület.
Nézzük most meg a különböző
blogtípusokat. Ezek közül a leggyakoribbak a már említett személyes blogok,
azaz én-blogok pl az egyik leghíresebb ilyet Carl Sagan fia írja http://nicksagan.blogs.com/. Vannak tematikus blogok, amik egy-egy téma mellett kötelezik el
magukat, pl http://nanasi.hu/. Következő kategóriába az elmélkedő blogok tartoznak, amik hosszabb
hangvételűek, s a választott témát alaposan kivesézik.
Vannak blogregények, amik esetében egy bejegyzés egy fejezetet ölel fel. A haverblogok
egy társaságot kapcsolnak össze, ahol akár megoszthatják egymással és mindenkivel vicces fotóikat mint pl
a http://maismonsieur.com/. Léteznek még
hír-, politikai- és, vállalati blogok, amik híreket, információkat osztanak
meg, saját véleményükkel tarkítva azokat, pl http://www.bbc.co.uk/news/blogs/the_editors/. Valamint
olyan kollektív blogokról is beszélhetünk, melyek a fenti kategóriák keveréke. A
felsorolt fő típusokon kívül is rengeteg blogtípus létezik még. Minden olyan blog esetében amely nem valamely cég, politikai
szervezet által működik, megkülönböztethető az alapján is, hogy lehet-e
véleményezni a rajta olvasottakat. Hozzá lehet-e szólni, avagy egy
kinyilatkoztatásként kell felfogni.
Ha belegondolunk a témába, felmerül
jó pár kérdés. Miért kezd valaki blogírásba? Mi motiválja, hogy megossza
gondolatait, tapasztalatait a nyilvánossággal? Mi a célja mindezzel? Kik és
hogyan blogolnak? Aki blogírásba fog meddig vezeti azt? Vajon temporális, akár
egy projekt pl: dokumentálja a terhességét, vagy több éves külföldi utazását. Vagy
addig írja, amíg jól esik, hiszen pusztán kedvtelésből, szórakozásból teszi
mindezt. Avagy egy rehabilitáció része a blogvezetés? Vajon mi hajtja a
bloggereket a mindennapi írásra? Szükség van egy indító impulzusra?
Egy biztos, a blogolás mindenképpen
nyitottságot igényel. A blogger nyitott, hiszen megosztja gondolatait, érzéseit
olyan emberekkel is, akikkel esetleg ezt egy kávé mellett nem tenné meg. Ám a
blogos megosztás egészen más körülményeket szül, ami által a blogger
felbátorodva megnyílik. Segítség ebben a megnyílásban, hogy álnevet használhat
a blogíró, így a virtuális térben csökken a kockázat. Egy érdekes adat pl hogy az
amerikai bloggerek több mint fele használ álnevet. A nyitottsággal kapcsolatos
a konfrontáció témája is, hiszen a leírtak egyes olvasókban nem tetszést kelthetnek.
Az esetleges kritikákat intelligensen kell kezelnie az írónak, s jó, ha észben
tartja, igazából szükség is van az építő jellegű hozzászólásokra.
1. A társas kontroll az egyik
legfontosabb szempont. A helyzet hasonlít a naplóíráshoz. Azáltal, hogy leírjuk
azt ami foglalkoztat, mi alakítjuk a történetet, s ezáltal uralkodunk felette.
Az irányítás, „keeping under controll” érzését adja, ami megnyugtató. Valamint
általa átgondoljuk és rendszerezzük az eseményeket, lelki történéseket.
Másik fontos szempont, hogy mit gondolnak az olvasók, hiszen
általuk a blogger elfogadásra, egyetértésre találhat, magabiztossága növekedhet.
A blogíró átélheti egy közösséghez való tartozás élményét, hiszen mi sem jobb
mint sok azonos gondolkodású ember egy helyen. Egy 2006-os amerikai kutatás
szerint a bloggerek 1/3-ának a legfontosabb helyen áll a társak visszajelzése.
A gyakori írás perszonális fejlődésünk dokumentálása is
egyben. A pozitív visszajelzés pedig megerősítést jelent utunkon. A pozitív
megerősítés azonban kihat a blogvilágon túlra is.
2. A társas kötődés alapvető
emberi tulajdonságunkról szól, vagyis, hogy az ember természeténél fogva társas
lény, szüksége van egy közösséghez való tartozáshoz. A blogolás szempontjából a
társas kötődés arra utal, hogy sokan ily módon tartják a kapcsolatot
szeretteikkel. Ez egy jó mód arra, hogy érdekesen, fotókkal tarkítva meséljék el
a velük történteket.
3. Az önbecsülés növelése alapjában
véve egy összehasonlítási folyamat révén érhető el. A blogíró összehasonlítja
magát más emberekkel, csoportokkal. Fontos azonban a pozitív megerősítés, hiszen
ez által fog nőni az önbecsülése.
Itt meg kell különböztetni az én-kifejezést és az
én-prezentálást is. Az előbbi a valódi énünk megmutatására szolgál, míg az utóbbi
egy jó marketing az elfogadás háttér mozgatórugóival. Jó színben tüntetjük fel
magunkat, s ez az önbecsülés növekedését szolgálja.
4. A társas identitás nem más,
mint a társak általi azonosságtudat. A blogger önértékelése nagyban függ a
csoporttól amelyhez csatlakozni kíván. Ezzel úgymond pozícionálja magát. Az
összetartozók egymásra reagálnak a hozzászólásokon keresztül, megerősítve,
támogatva egymást.
Már korábban is említettem, hogy a blogolást mint terápiás eljárást is használják a pszichológusok. Azzal, hogy a páciens leírja problémáit, megragadja azt. Időzhet felette, alaposan átgondolhatja a lehetséges megoldásokat. Egyúttal társakra találhat a hasonló helyzettel küzdők között. Az Amerikai Pszichológiai Társaság által végzett kutatások bizonyítják, hogy szorongáscsökkentő hatása van, a már fent tárgyalt önbizalom növekedése mellett. A blogírás, csakúgy mint a naplóvezetés nagy segítséget nyújt a gondolatok és érzelmek egyre pontosabb kifejezésére. A kutatás során 160 szorongó középiskolás fiatalt vizsgáltak, 10 héten keresztül. Azokon a tinédzsereken tapasztalták a legnagyobb változást, akiknek blogja saját nehézségeikről szóltak, s engedélyezték felületükön a hozzászólásokat is.
Végezetül egy ön-analízis a fentiek fényében. Azért fogtam blogírásba, mert szeretnék hasonló gondolkodású és érdeklődésű emberekkel eszmét cserélni. Már jó pár éve vezetek egy olyan naplót, amiben csak eszmefuttatások vannak, a mindennapi történések helyett. Most úgy döntöttem, hogy közzé teszem ezeket, s várom a véleményeket.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése